Versek a természetről

Somlyó Zoltán

Álmomban afrikában jártam...

Álmomban Afrikában jártam,
szikrázó, dús mezőkön...
A fák törzséből kaucsuk ömlött
és tej zuhogott, csak szomjas szájra várt...

Tovább...

Sárosi Árpád

Fehér asszony: a tél

Kiül toronyra, riadt háztetőre,
Széjjel terittet szemfedőt, előre
Juhászodik, remeg minden faloldal.
Fehér asszony kacérkodik a holddal.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Májusi éj

Minden tavasznak, örök létnek
Zengő tüzei: csillagok.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

November

Titkos jelek az ablakon,
Felhőlovag vágtat vakon.

Tovább...

Ady Endre

Október

Elnézem az őszi rózsát,
Bús halottját dérnek-fagynak...

Tovább...

40

Sárosi Árpád

Október...

Nincsen már semmitek: riaszt a hold.
Minden az árnyéké: a szél sikolt
Az éj, hazug mása a júliusnak,
Nincs láza, gyönyöre a vérnek, húsnak.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

A magvető

Két gladiátor, élet és halál
Birokra feszül a mezők felett.
Az ember vet, csak vet.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Ősz

Sóhajos, álmos délutánok,
Halott, fekete éjszakák, -
Elbágyadt, meddő esőcseppek,
Koldus, didergő puszta fák,
Férges gyümölcs és tünt remények...

Tovább...

Bartók Lajos

Kárpáti emlék

Ama sötét hegy, mint egy ravatal,
Néz a jég-tengerszemre. Körülállják
Kő órjások, felhők foszlányival,
Igy gyászolván a természet halálát.
Lábuk elé hullt könnycseppjük a tó,
Megfagyva ott, a holtat sirató.

Tovább...

Szabó Endre

Járnak megint enyhébb napok...

Járnak megint enyhébb napok -
A faluból kiballagok,
Keresem a kerek erdőt,
Melyet annyit jártam
Gyönyörködve fában, fűben,
Madarak dalában.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

November

Kapukra, horpadt háztetőkre
Drapériákat szögez a November...
És ablakunk alatt az eső
Muzsikál nékünk szerelemmel.

Tovább...

00

Reményik Sándor

Lepke-halál

Aranypiros pillangó száll le
Sötét, örökzöld éjszakába:
Egy idetévedt lombos fának
Tépett, hervadt, beteg-szép álma.

Tovább...

00

Vörösmarty Mihály

A virág leszakasztásakor

Én kiszakasztlak ugyan gyökeredből gyenge virágszál...

Tovább...

00

Bartók Lajos

Midőn a hold...

Midőn a hold határtalan magasban
Fölszáll a Tátrán, vándorolva lassan,
S szikrázó csillagok közt szeliden
Fénylő sugárral a tájon pihen...

Tovább...

10

Bartók Lajos

A tél dühöng...

A tél dühöng a zord Kárpátokon,
Hófergeteg tánczol a hegyfokon.

Tovább...

10
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ