Versek a szenvedésről

 IdőHosszKedvenc

Juhász Gyula

Mint a hajótörött

Mint a hajótörött palackját,
Úgy dobtam el e verset én,
Fölírva életem kudarcát
Reménytelenség szigetén.

Tovább...

20

Juhász Gyula

Finikének

A boldogságot akkor érezed meg,
Mikor már nincsen, mint a madarat,
Mely az erdőnek nyári éjszakáján
Fölötted álmodott vén fának ormán
S akkor láttad meg, mikor elröpült.

Tovább...

Karinthy Frigyes

Kudarc

Így jár, ki csak rajong és nem vigyáz,
Ki a gyönyörtől már előre részeg -
Ha hozzájut, elvéti az egészet
És nyílt szinen kitör a lámpaláz.

Tovább...

20

Babits Mihály

Szaladva fájó talpakon

Én csak azt szeretném tudni, mi lesz ezután?
Annyi lángon átláboltunk, annyi vad csudán,
annyi véres kínon, kékes dekadencián
égő lábbal állunk itt az Óperencián.

Tovább...

20

Sáfáry László

Miért kell lenni?...

Miért kell lenni a lelkemnek
Bánatos hajónak,
Gyászos ködtől körülvettnek,
Tengeren bolyongónak?

Tovább...

Tompa Mihály

Elmondhatnám...

Elmondhatnám éltemet, sok
Nehéz ostromával;
Ki pártolt el? kit temettem?

Tovább...

Gyóni Géza

In memoriam

A szenvedés sosem elég;
S nincs lám, melynél nagyobb ne volna.

Tovább...

22

Ady Endre

Egyre hosszabb napok

Csak egy napig fáj minden fájás,
Huszonnégy óra s nem jön rosszabb,
De ez az egy nap egyre hosszabb.

Tovább...

20

Szendrey Júlia

Halottak estéjén

Ti boldogak ott künn a temetőben,
Kik alusszátok örök éjetek;
S én boldogtalan, szánalomra méltó,
Hogy köztetek még most sem lehetek!

Tovább...

20

Vajda János

Légy vidám...

"Légy vidám, kétségbeesve;
Maradj büszke, megalázva.
Légy hideg, ha lánggal éget
Átkos szenvedélyed láza."...

Tovább...

Reményik Sándor

Barátkeselyű

A törpefenyők szívós karja közt
Feküdtem önfeledten.
Síri csend, csúcsok csendje vett körül.
A tekintetem, ahogy fölvetettem
Találkozott egy óriás madárral.
Kiterjesztett, két mozdulatlan szárnnyal
A nagy magasban szinte állt felettem.

Tovább...

Lithvay Viktória

Letarolt kerteknek...

Letarolt kerteknek
Hová lett virága?
Az én puszta kebelemnek
Hová boldogsága?

Tovább...

10

Kisfaludy Károly

Vég part.

A szenvedő néz messze part felé;
Néz: hol derülne sülyedő világa?
Hol enyhül a seb, melyet sorsa vága?
Mi érező szivét kinnal telé.

Tovább...

Ányos Pál

Horváth Ádámnak

Barátom!

Mivel érdemlettem érzékenységedet,
Hogy érettem bura süllyeszd vig lelkedet...

Tovább...

10

Petrőczy Kata Szidónia

Vers

Siralmas volt, tudom, az én születésem,
Siralmas s árvájul volt felnevelésem,
Siralmas, keserves szárnyomra kelésem,
Siralmas lesz holtig búba gyötrődésem...

Tovább...

10

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom