Versek a magyar nemzetről

Samarjay Károly

A méhe

"Mi ad, kis méhe, oly erőt,
Hogy küzdve társidért
Meghalsz kasodnak ajtaján,
Bár nem nyersz hírt, se bért?"...

Tovább...

Ady Endre

A magyar vigasság

Nótázó bűnök, hetyke gazság,
Törik-szakad és csak azért is,
Halál-hivás,
Csuhaj: ez a magyar vigasság.

Tovább...

Ady Endre

Lelkek a pányván

Kipányvázták a lelkemet,
Mert ficánkolt csikói tűzben,
Mert hiába korbácsoltam,
Hiába űztem, hiába űztem.

Tovább...

Ady Endre

Az én magyarságom

Az én magyarságom
Mindennél keserűbb,
Mindennél igazabb.

Tovább...

10

Kováts József

Nemzeti fohászkodás

Óh Egek! Mit érünk, mikor Bécs és London
Elhúllatott tolla van minden bolondon?

Tovább...

00

Tóth Kálmán

Batthyány temetése után

A nagy magyar ünnepnek vége,
A gyászoló nép szerte ment,
S most ujra járja a német szó,
Az "Orpheum" és "Neue Welt".

Tovább...

Ady Endre

A fajtám takarója

Mi nagy szépségünknek
Sohase volt ismerője
És merője,
Mert a magyar mindig dőre.

Tovább...

10

Szenes Hanna

Aratás

Fekete földünket szántja a népünk,
Aranyos kévét arat a karja,
Mire a kalász a földet takarja,
Színaranyától csillog a képünk.

Tovább...

00

Vörösmarty Mihály

A puszta sir

A Duna habjainál ki van itt a kisded üregben
Pusztán, s omladozó hamvai jeltelenűl?

Tovább...

Gyulai Pál

Sok beszéd

Jó nemzetem, el nem pusztít téged
Se vad muszka, se kimüvelt német,
Erőd, eszed van, ha meg kell lenni,
Csak a szótól reá érnél tenni.

Tovább...

00

Kölcsey Ferenc

Kazinczy

Sírba Kazinczy leszállt; s későn fakad érte hevítvén
A remegő könnycsepp harmatozó szemeket.

Tovább...

00

Endrődi Sándor

Ünnepek

Csak ünnepek, mindig csak ünnepek!
Pedig a haza rongyos és beteg:
Mindütt nyomor és vérző sebnyílás,
De azért nem szűnik az áldomás.

Tovább...

00

Czuczor Gergely

Kölcsey Ferenc sírjánál

Kölcsey szunnyadoz itt, ki mig élt, virraszta honáért
És ébreszte magyart lánglobogásu dala,
Szenv és munkatürés volt élete, sejtelem inté...

Tovább...

Tompa Mihály

Német

A forradalmak szörnyű vihara
A népeken véres nyomot hagyott;
Romba hevernek büszke városok,
Az ember java bujdosó, halott.

Tovább...

Tompa Mihály

Angol

Az angol csendes, néma mint a hal,
Calculus között tölti életét;
Ki nem bánt senkit: azt nem bántja más,
Gondolja, és még a légynek se vét.

Tovább...

00