Versek a háborúról

 IdőHosszKedvenc

Batsányi János

A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére,
Tekints hív munkásid serény erkölcsére;
Figyelmezz költőid szíves énekére, -
S nézz derülő napod hajnali fényére.

Tovább...

Jókai Mór

Valjon lesz-e háború?

Gazdaember a mezőket járja: -
Mi fő a fejében?
Száraz a föld; tán az esőt várja?
Biz elkelne szépen.

Tovább...

10

Csengey Gusztáv

A fogoly lengyel

Beh világos a cár palotája!
Zene harsog, vigalom van nála.
Arany serleg... gyöngyöző bor benne, -
Hajtogatja az oroszok
Vitéz fejedelme.

Tovább...

10

Berzsenyi Dániel

Napoleonhoz

Nem te valál győző, hanem a kor lelke: szabadság,
Melynek zászlóit hordta dicső sereged.

Tovább...

Juhász Gyula

Vidéki rejtekben

Csönd és magány révében hallgatom,
Miket susog a hírek rádiója,
Szelíd akácra nyílik ablakom,
Az utcán egy talicska megy kocogva.

Tovább...

10

Reichard Piroska

Búsongó ének

Gyenge violának
letörték virágát,
bokros pántlikával
zászlófőre kötték.

Tovább...

Gyulai Pál

Hadnagy uram

"Hadnagy uram, hadnagy uram!"
"Mi bajod van, édes fiam?"
"Piros vér foly a mentére."
"Ne bánd, csak az orrom vére."

Tovább...

Batsányi János

Ama dicső magyar...

Ama dicső magyar lesz tárgya versemnek,
Ki e hazát vérrel szerzé nemzetemnek;
Ki Tanais pártján felszedvén sátorát,
Duna mellékire vezérlé táborát.

Tovább...

Pósa Lajos

Bucsu Sárikától

Pá, pá, kedves Sárika,
Holnap megy a bácsika
Messze... messze... messzire...
A világnak végire.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Gáz

Mindenki mást-mást félt a gáztól.
Van, ki gyermekeit s nejét.
Van olyan is, ki egyszerűen
csupán a maga életét.

Tovább...

10

Lévay József

Zászlótartó miskolci indulója

Indul már csapatunk
Fel Galiciába,
Megmutatjuk ott, hogy
Nem indult hiába.

Tovább...

10

Pósa Lajos

A czipőtisztitó

Gyöngyhuszár volt Miklós bácsi
Hajdanában,
Oroszlánként viaskodott
Sok csatában.

Tovább...

10

Radnóti Miklós

Decemberi reggel

A vastag ég szobánkba lép
és puhán feldőlnek tőle mind
aprócska tárgyaink.

Tovább...

10

Reményik Sándor

Egyszer talán majd mégis vége lesz

És akkor, aki visszatérni bír,
Csak visszatér megint a régihez.

Tovább...

Reményik Sándor

Hogy is volt?

Lidérccel álmodik a nagyhavas,
A fülledt éj a hegy nyakába, ül
Közel-távol egy lélek, annyi se,
Csupán a fenyők állnak őrszemül.

Tovább...

10