Versek az életről

Sárosi Árpád

A hold sarlója

A hold sarlóján mulnak el
Nem-teljesült napok.

Tovább...

Ady Endre

A ló kérdez

Lovamra patkót senki nem veret,
Be szerencse, hogy senki sem szeret:
Kocogok, lógok követlen úton
S hogy merre megyek, nem nagyon tudom.

Tovább...

71

Ady Endre

Az örök halál-menet

Gyermekek játszadoznak
Déli sugaras utcán,
Belém-belém-ütődnek
S tovább futnak kacagón.

Tovább...

Sárosi Árpád

Felhők

Búcsuzik a nap. Aranysugarak,
Mint forró kézszoritás, siklanak.

Tovább...

10

Sárosi Árpád

Ősz

Sóhajos, álmos délutánok,
Halott, fekete éjszakák, -
Elbágyadt, meddő esőcseppek,
Koldus, didergő puszta fák,
Férges gyümölcs és tünt remények...

Tovább...

Ady Endre

Apámtól, anyámtól jövén

Anyám hangjában szomorúság,
Apám hangjában vad feledés.
Jaj, be kicsiny az élet,
Be kevés, be kevés.

Tovább...

20

Sárosi Árpád

Köd előttem, köd mögöttem

Hét mértföldet lépő csizmák,
Csillag-porban porladoznak,
Taposói jónak-rossznak,
Hegyet-halmot már nem birnak.

Tovább...

Sárosi Árpád

A csend

Ha, délelőtt...
Friss szagu butorok
Vélt tettre-készség, mesevágyak.
Várt akarat, könnyen pergő dolog.
Célok, tervek, új élet-ágyak.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Virrasztok

Ezüst-palástos éjszaka,
Ahol megbúvik lárma, csend.
S a szoba békés asztalán
Poharak vidám dala cseng.

Tovább...

10

Sárosi Árpád

Szabad voltam...

Szabad voltam, mint erdők viharja.
Bátor voltam, mint kemény acél.

Tovább...

Sárosi Árpád

Aranyfüst

Dús ígéret minden ágon:
Karácsonyi mese-álom.
Reménycsengő, mind ezüst...
Fakó élet, aranyfüst.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Az én hajóm...

A parton álltunk. Tavasz fiai,
Acélosak, bizakodók, szüzek.
Hivott a tenger, szava egyszerü.
Izzott a vágy, máglyáztak a tüzek.

Tovább...

Sárosi Árpád

Ha kél a hold...

Ezüst ujjával bekopog.
Zenélnek bámész ablakok.
Megáll a fázós tölgy felett,
Halkan beszól:
"Nincs dal, sóhaj, vagy üzenet?"...

Tovább...

10

Somlyó Zoltán

Mért nem tudok úgy élni!...

Mért nem tudok úgy élni, mint a fecske:
csak szállni, szállni nyomtalan!

Tovább...

10

Somlyó Zoltán

Őszi vers

Megérted az őszt... a rövidült napok
susogó alkonyát, levelek rozsdabarna
szinét s a piros estet, melynek leple alá
vonul álom felé ember és minden barma.

Tovább...

00

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom