Vita
Históriás ének a szinidirektorok szomorú harcáról
Régi igazság, hogy az üstökös csillag
Háborút jelent az, ha az égre ballag.
Az üstökös után, bár kicsit megkésve,
Ki is nyílt minálunk a háború kése.
Mesélgetik, hogy vármegyénkbe' hajdan
Egy civis élt, ki nyakig ült a bajban.
Sokat elszántva ősi telkibül,
A rossz szomszédok lopták egyfelül,
Sőt, mintha ezt a nagy kárt keveselné,
Másféle patvart is szerzett e mellé:
Saját testvérivel is összekapván,
Bicskával is nekik ment néhanapján.
Én asszonyom, be jó, ha bántlak:
Mea-kulpázok, megtörök, sírok,
Várlak, kivánlak.
Két bika egy réten ugyan elevenen
Veszekedtek együtt egy meddő tehenen,
A melyet egy béka látván fohászkodott,
De ezen egy ifjabb nagyon álmélkodott.