Történet
Ketten jártunk a kertben,
a föld is sugaras volt.
A halálfa szép gyümölcsét
Izlelé meg ősanyánk,
Meghalt ő; s mi lett ez által? -
Hogy mi szinte meghalánk! -...
Két pajkos lány a kék
Balaton-tó mellett.
A tó partján czipőt
És harisnyát levet.
Egyszer este jó anyámnak
Elmondtam egy kis mesét.
Édes anya ebédet visz
a dolgos apának,
De utjukba áll a patak,
mely szinig megáradt;
Hogy menjenek átal rajta,
mikor nincsen hidja?...
A kis Mari egyelőre
Kiballagott a mezőre,
S onnan a réten át
A szőlőbe akart menni;
De nem megy ám könnyen semmi -
Nagy akadályt talált.
Szakadó esőben mennek kis diákok,
Hét lúd meg utánok gigeg-gágog.
A káposztáskert közelében,
Virágos, dús here között
Hat kis nyulacska elbeszélget,
A nyulak élete fölött.
Erdő középen áll maga,
Elmult idők átkos laka.
Szobáiban soh'sincs világ -
Velőt rázó a' némaság.
"Add, add ide a kis babácskát
Ölembe, majd én ringatom,"
Elvettem, de a fa-bubáért
Sirt, sírt a Laczika nagyon...
Négy mihaszna pelyhes csirke, de milyen parányi!
Most bújtak ki a tojásból, jó hogy tudnak járni.
Huszárkaszárnya állt a téren,
Ott állt a nagy kaszárnya, kérem,
S ki szembe nézett, láthatott
Két csöpp kis ablakot.
Szól a kakukk a Sárhegyen,
Kis lyány a szőlőbe megyen,
Nehéz a hátán a putton,
Mégis úgy siet az úton.
Hó czicza! te gonosz lélek, hol jár az eszed?
Bábum beteg, lázban fekszik s te föl sem veszed.