Szomorú öregkor

 IdőHosszKedvenc

Fenyő László

Öregúr

Mosolyodban jégmezők csendje dereng,
messzenéző szemedből lopódzva
alkonyati suhanással bucsúzik a láng,
lépésed olyan megilletődött
mintha mindig templomok, temetőkert,
halk ünnepélyek közt járnál.

Tovább...

Tóth Árpád

Epilógus: egy régi vers a Pegazushoz

Fakó lovam, fáradt lovam,
Hadd igazítom meg a nyerged,
S hol holt rózsák avarja van,
Járjuk be egyszer még a kertet.

Tovább...

Gárdonyi Géza

Sors

Év év után nagy tengerbe hullt
amelynek neve Fekete mult,
Az élet útja egyre rövidül...

Tovább...

Dalmady Győző

Pálya végén

Nem az fáj, hogy szép korunk távozott,
És virágait már nem kinálja tovább,
Hanem az, hogy emléket nem hagyott -
Egy virága volna legalább.

Tovább...

Vörösmarty Mihály

A szegény asszony könyve

Egy szegény nő, isten látja,
Nincs a földön egy barátja,
Agg, szegény és gyámolatlan,
Ül magán a csendes lakban.

Tovább...