Örök szerelem

Bajza József

Kis leány dala

Hogyha házasodni mégy,
Kérlek, nagy leányt ne végy,
Mert a rosszból, mond a pap,
A nagyobb a gonoszabb.

Tovább...

Aszlányi Károly

Csitri-asszonynak, akit mostanában szerettem

Halszemű, komisz fajankó-népség
addig rázta öklét felénk míg
leszakadt az égbolt s nem találjuk egymást
soha többé.

Tovább...

Gyóni Géza

Örökre

Ne mondd ki ezt a szót: örökre.
Ne búsítsd senkinek szívét,
Mondd te csak azt, hogy - most szeretlek,
Mert a jövő perc nem tiéd.

Tovább...

Reviczky Gyula

Epilóg

Letelt a hét év. Véget ére
A bús hollandinak regéje.

Tovább...

Salamon Ernő

Asztmás vasárnap

A környéken harmonika,
koronként könnyel kornyikál,
autó fut el, port ráncigál.

Tovább...

Dömötör Pál

Matild

Ifjukoromnak eszményképe,
Te voltál az a lány!
A költő bájos felesége
Te lettél azután.

Tovább...

Zajzoni Rab István

Holtig szeretlek

Holtig szeretlek
Téged, angyalom,
Mit érted érzek,
Zengni nem birom.

Tovább...

Vörösmarty Mihály

A haldokló

Kedves lányka! ha sírhelyemet meglátni jövendesz,
Szőke hajadból egy fürt legyen áldozatod.

Tovább...

Ady Endre

Örök harc és nász

Én asszonyom, be jó, ha bántlak:
Mea-kulpázok, megtörök, sírok,
Várlak, kivánlak.

Tovább...

Batsányi János

Klórishoz

Ha még soká szeretlek-e,
Könnyes szemekkel kérdezed,
Természet édes gyermeke!

Tovább...

József Attila

Koldus

Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús szemem, ki szépeket szeretsz! -
Rád bámul hű szemem vak értelemmel,
Mindig Reád és bárhová mehetsz...

Tovább...

Zajzoni Rab István

Sohse volna e földön...

Sohse volna e földön szép kikelet,
Ha te rá nem ragyogtatnád szemedet,
Rut ez a föld, ne pillants rá, kedvesem,
Reám pillants, hadd nyiljék ki szerelmem.

Tovább...

Gyulai Pál

Nem vagy te legszebb...

Nem vagy te legszebb a világon,
Tán oly szép sem, mint képzelem,
De nékem érted szép az élet,
És boldogság a szerelem.

Tovább...

Sükei Károly

Szivemen a' rózsa...

Szivemen a' rózsa,
Szerelem rózsája;
Verőfényes kertje
Ifjuságod bája.

Tovább...

Szász Károly

Egy gondolat

Ha nyugodt homlokomra néha
Árnyat vet egy bús gondolat,
Mint a futó felhő árnyéka,
Mely csendes tó tükrén mulat:
Azt hű szemed már észre vette,
Hogy szempillámon könny rezeg:
Hová gondoltam? - kételkedve
S szelid mosollyal kérdezed.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom