Megszemélyesítés

Sárosi Árpád

Ház, a kis utcában

Két öreg térde már a földet éri,
Nekünk a szentet, a mindvégig drágát,
Fátylas szemével az utcánkat méri:
Minket keres, a külváros virágát.

Tovább...

Sárosi Árpád

Fehér asszony: a tél

Kiül toronyra, riadt háztetőre,
Széjjel terittet szemfedőt, előre
Juhászodik, remeg minden faloldal.
Fehér asszony kacérkodik a holddal.

Tovább...

Sárosi Árpád

Fák beszélnek az Úrral

az első:
A názárethi álmok idején,
Utján a végzet-küldetésnek,
Mikor szemedben égi lázak égtek:
A nyugodalmak árnyát adtam én.

Tovább...

Sárosi Árpád

Két boldog ember

Üde harangszó simul az erdőn:
Vig kacagása földnek, a fáknak.
A nyár dalolgat. Csak ketten értjük.
Erdőzugás az idegen-másnak,
Kik erre járnak.

Tovább...

Sárosi Árpád

Vágy

Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő megreszket légi, bibor ágyán.
Buja öröm száguld ezernyi vágyán:
Csak egyszer érni liliomos ajkhoz.

Tovább...

Sárosi Árpád

November

Titkos jelek az ablakon,
Felhőlovag vágtat vakon.

Tovább...

Sárosi Árpád

Felhők

Búcsuzik a nap. Aranysugarak,
Mint forró kézszoritás, siklanak.

Tovább...

Szabó Endre

A nap

És minden reggel fölkél a nap
És mosolyogva halad, halad,
Lekémlel a kis magyar világra
Mintha csak épen minket vigyázna.

Tovább...

Sárosi Árpád

A halál utja

Rőt süvegén beteg bokréta,
Októbervégi bus virág.
Nem válogat, palota-város,
Vályog falu: csak neki vág.

Tovább...

Sárosi Árpád

Köd előttem, köd mögöttem

Hét mértföldet lépő csizmák,
Csillag-porban porladoznak,
Taposói jónak-rossznak,
Hegyet-halmot már nem birnak.

Tovább...

Bartók Lajos

Midőn szerelmünk...

Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak vége volt.

Tovább...

Bartók Lajos

Utazási vágy

Én menni kivánok,
Daru, gólya s a fecske ha megjön,
Távozni kivánkozom én
El, messze hazába honomból.

Tovább...

Bartók Lajos

Kárpáti emlék

Ama sötét hegy, mint egy ravatal,
Néz a jég-tengerszemre. Körülállják
Kő órjások, felhők foszlányival,
Igy gyászolván a természet halálát.
Lábuk elé hullt könnycseppjük a tó,
Megfagyva ott, a holtat sirató.

Tovább...

Bartók Lajos

Tavasszal szeretnék meghalni...

Nem az ősz hervadó, szomoru alkonyán,
Midőn csüggedt a lomb, s néma a csalogány,
S a napban láng nem ég, se földben szerelem:
De míg hő keblire virágot tűz a föld,
Mező zöldelni kezd, dalt a pacsirta költ:
Tavasszal szeretnék meghalni, kedvesem!

Tovább...

Sárosi Árpád

November

Kapukra, horpadt háztetőkre
Drapériákat szögez a November...
És ablakunk alatt az eső
Muzsikál nékünk szerelemmel.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ