|
A` Csirke, és a` Gyöngy. Egy Csirke, a` mint a` szemét-dombon kapart
Eledelt keresvén; vatami szép gyöngyét talált:
Áh, monda, olly böcsös jósság! hogyan heversz
Illy csintalan helyen? Oh ha szép gyöngy! tégedet
Olly valaki lelne meg, ki érdemed` ismeri,
Melly igen örülne; `a melly nagy böcsben tartana!
De én, kinek akármelly rosz eledel kedvesebb,
Én nem bocsüllek, mert te sem használsz nekem,
Ez azokra, a` kik engemet nem érteitek.
|