Szerző
Gyóni Géza

Gyóni Géza

születési nevén Áchim Géza, magyar költő

1884. június 25. — 1917. június 25.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 881 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2016. december 15.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Gyóni Géza

Én

Virágos sajkán suhan előttem
Gyönyörre hívó perc-sereg.
S megállítani, nagy vágyódó én,
Egyetlenegyet sem merek.

Friss asszonyajkak nászi mosolya
Csalogat, unszol: csókolni jer!
Fehér fogak felém villannak
És csókolatlan tünnek el.

Hív a dicsőség. Hír kusza szárnya
Felém csap néha... utána kapok.
S fele utában karom lecsuklik.
Ej, alhatunk még, fiatalok!

Köröttem szerte szent akarások,
Nagyot merő, új, bátor sereg, -
S közöttük én, csodákra váró,
Lomha, mélázó, nagy gyerek.

Valaha Délen tüzlelkü asszonyt
Öleltek bágyadt férfi-karok.
Álmodó lelkem ott született meg,
A vérük, a vérük bennem kavarog.

Gyóni Géza aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!