|
|
|
|
|
|
Az anyanyelv. Az emberek, ha járnak-kelnek,
Hallanak mindenféle nyelvet:
- Egyik csicsergő, fülbemászó.
Ez komoly, az meg fennhéjázó;
Egyik mintha nehézkes lenne,
Mintha rithmus sem volna benne;
Ebben túl sok a mássalhangzó,
Abban meg lágyan hangzik a szó:
De bármiféle, valamennyi
Jót, szépet egyaránt fejez ki.
Melyik hát a sok közt a legszebb?
Nincs aki erre megfelelhet...
Minden nyelv szép, hisz jó anyácskánk
Csókjával hagyta nyelvünket ránk:
A lelke szólt a bölcsődalba,
S sírig azt halljuk - ébren-alva.
|
|
|
Réthy László |
|
|
|
|
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
Ezt a verset 2008. április 16. óta 2658 alkalommal nézték meg. |
|
|
|