Új dió
Pince mélyén forr a must,
vígan dudorász.
Költő, fogd a kalamust,
itt az őszi láz!
Rímet tollad hegyire,
a szívedbe kést!
S nem gondolva senkire,
igyál feledést!
Kés magától vígan vág
és szalad a toll;
és szivedre sok virág
foly a csap alól.
Alma, körte sorban áll,
héja homokos.
Akit búsít a halál,
biz az nem okos.
Új dióval púposan
teli a kosár. -
Kit ébren, kit álmosan
tör meg a mozsár.
Őszi fénybe hullni jó,
hidd el ezt nekem!
Régi bánat... új dió...
Örök énekem...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!