Szerző

Ambrozovics Dezső

újságíró, író és műfordító

1864. február 24. — 1919. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2006 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 11.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Ambrozovics Dezső

Vágy

Tavasz van, tavasz van, a tél közepében,
Tavasz sejtelmétől pezseg, forr a vérem.
Zűrzavaros álmok, mérhetetlen vágyak
Ábrándos lehétől elkábultan várlak...
Tavasz édes álma!
Lombok suttogása!

Úgy szeretnék szállni, sebes, könnyü szárnyon
Messze túl a rózsás, fénylő szemhatáron,
Túl az égen úszó felhők habos hátán,
A nagy végtelenbe, ahol tán meglátnám...
Csillagok járását,
Szerelem forrását!

Meg szeretnék halni, oh de nem örökre,
Forgószél törne be nyirkos börtönömbe,
Haló testem porát fölkapná szárnyára,
És az a sok porszem útjában leszállna...
Virágok kelyhébe,
Asszonyok keblére!

Szép asszonyok keblén, virágok kelyhében
Ez volna az élet, ez volna az éden:
Élni önfeledten, hol rám nem akadnak,
Örök szerelemnek, örökös tavasznak
Meleg sugarában,
Rózsák illatában...!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!