A kedves sírja Ki sírja ez hűs bükknek éjjelében, Melyet lengő fű s kék virág fedez? O vándor, űlj le bükkem enyhelyében, Kedvesnek sírja ez! Bús könny remeg leányka kék szemedből Ki fogja e könnyűt letörleni, Lágyan ölelvén vissza gyötrelmedből Mint Paphos isteni? Vándor, ne bánd e könnyet, mely áztatja, Nem fogja tenni jéggé keblemet, Csendes keserv csak ami őt fakasztja, És hív emlékezet!
	Kölcsey Ferenc (1811. augusztus 13.)	1
Halál

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?)

Kedvencnek jelölték:

Mischa

Ezt a verset 2010. február 13. óta 761 alkalommal nézték meg.