Szerző
Baróti Szabó Dávid

Baróti Szabó Dávid

költő, nyelvújító, pap és tanár

1739. április 10. — 1819. november 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1278 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. szeptember 12.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Baróti Szabó Dávid

Révai Miklós úrhoz

Nyelvünkről mézet szedegetsz méh-módra, magyar méh,
S elszennyűlt gyöngyit, Révai, fényre hozod.
Ez valahány lészen, valahány szem rája tekéntend:
Annyi jeles gyöngy-szem gyöngy-fejed űlje körűl.
Nem kívánsz pénzt, sőt magadét sem szánod hazádtól:
Látni fejér hollót ím valahára lehet.
Fínom arany-termő hegyet érdemlesz te hazádtól,
Hogy fínom gyöngyöd fínom aranyba rekeszd.
S hát eldődi poétáink felkelnek? ezeknek
Moly, szenny írásit meg nem emészti tehát?
Bóldogok ők; te szerencsés vagy; valamennyi poétát
Támasztassz, anny'ann hírlelik a te neved.
Életet adsz és nyersz: ők általad, általok élni,
Révai, fogsz; s míg fog lenni poéta, te léssz.

1785.

Baróti Szabó Dávid aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!