Szerző
József Attila

József Attila

költő

1905. április 11. — 1937. december 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 3992 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. május 11.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

József Attila

Tószunnyadó

Tószunnyadó békességgel,
elülő végtelenséggel
óvja szerelmem, ki adta
s tenyerével megnyugtatta.

Bajocskáimat felejtem,
karddá nőtt bicskám elejtem -
sáppadsz, kiáltó virággal,
és ő dereng, csendes ággal.

Szavad: nem értem, de sürgés.
Szava: nem értem, de zengés.
Nagyon szerethet már engem,
megtür téged is szivemben.

1928. tavasza

József Attila aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!