Ajándék Lányka, még most is ragyog a szememben szíves emlékem keserűn tolongó gyöngye: mért a sors hogy ezen szerelmet igy letapodta?! Olly hatalmas volt igaz érzeményem, hogy hidegséged közepette is csak néha egy nyájas szavadat ki tudta csalni, kegyetlen! Messze vagy tőllem; megutálni mégis bánatos szívem fogod-é? ha benne ültetek (jajjal) deli gyilkosomnak egy - Nefelejcset!
	Katona József	1
Viszonzatlan

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?)

Kedvencnek jelölték:

moli0420

Ezt a verset 2008. augusztus 22. óta 727 alkalommal nézték meg.