Tóth Árpád Láng című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Eldobtam egy gyufát, s legott
-  -  U  -     U -      U -   
Hetyke lobogásba fogott,
 -   U  U U -  U  U -    
Lábhegyre állt a kis nyulánk,
 -  -   U -    U  -    U -    
Hegyes sipkájú sárga láng,
 U  -   -  - -  -  U  -    
Vígat nyújtózott, furcsa törpe,
 - -    -  - -     -   U  -  U 
Izgett-mozgott, előre, körbe,
-  -    -  -    U - U   -  U  
Lengett, táncolt, a zöldbe mart,
 -  -     -  -    U  -   U  -    
Nyilván pompás tűzvészt akart,
  -  -   -  -   -  -    U -    
Piros csodát, izzó leget,
 U -    U -   -  -  U U  
Égő erdőt, kigyúlt eget;
- - -  -    U  -   U -   
De gőggel álltak fenn a fák,
 U  -  U  -   -   -   U  -  
És mosolygott minden virág,
-   U -   -    -  -   U -   
Nem rezzent senki fel a vészre,
 -   -  -    -  U  U  U  -   U 
A száraz fű se vette észre,
U   - -   -  U  -  U -   U  
S a lázas törpe láng lehűlt,
  U  - -   -  U  -    U -   
Elfáradt, és a földre ült,
-  - -    -  U  -   U -    
Lobbant még egy-kettőt szegény,
 -  -    -  -    -  -    U -    
S meghalt a moha szőnyegén.
   -  -   U  U U   -  U -   

  
Nem látta senki más, csak én.
 -   -  U  -  U  -     U  -  
A

A

B

C

D

D

E

E

F

F

C

G

H

H

I

I

J

J

 8

8

8

8

9

9

8

8

8

8

8

8

9

9

8

8

8

8

A

 8







Alliteráció















Alliteráció





Alliteráció