|
|
|
|
|
|
Fanny. Életutam’ csaknem bejártam.
Csalódtam s tanúltam sokat.
S a tapasztallás forrásából
Hány víg, bolondos vers fakadt?
Éltem, küzdöttem s jóba’ rosszba’
Mindig a szivem vezetett.
Mindig csakis azon keresztül
Láttam a csalfa életet.
S mert csúfolódom s nevetek
Az élet furcsaságain:
A "boldog ember" hirét költik
Rólam szerte barátaim.
- Boldog ember? - és én volnék az?
Ki annyiszor hallgatagon
Ülök magamban és a szivem’
Messze, nagy messze jártatom.
S szótlanúl nézve poharamra,
Nem gondolja azt senkisem:
Hogy egy meg nem irt régi dalnak
Melódiáját keresem.
|
|
|
Réthy László
(Egy félbenmaradt dal.) |
|
|
|
|
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
 Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?) |
 Ezt a verset 2008. április 16. óta 652 alkalommal nézték meg. |
|
|
|
Vágyakozás