Holdvilág. Ha a nap leszállva eltűnt, Mint egy fényes képzelet, S a sötét éj fátyolával, Elterűl a föld felett: Szívesen andalgok akkor A harmattelt réteken, És a hallgató természet Nyúgodalmat ád nekem. Mint ha aggnak homlokára Hint ezüstöt az idő, S nyúgodalmat nyer végtére A sokáig szenvedő: Úgy talál e föld nyugalmat, Ha a nap lement, És a holdvilág magasról Rá ezüstöt önt.
	Eötvös József (1834)	1
Természet

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ehhez a vershez még nem tartozik címke. (Mi ez?)

Kedvencnek jelölték:

rozmanjenone

Ezt a verset 2008. április 23. óta 2125 alkalommal nézték meg.