|
|
sarbel kedvenc versei(Adatlap)
|
|
|
|
Névnapi dícséret Rózsás ajkaidon mámoros élet él,
munkás két kezeden nyílik a friss tavasz,
hajlós-szál derekad - nincs fakadóbb virág!
Hűs és drága zafír szemed.
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Születésnapomra Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse...
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Husvét, avagy Krisztus feltámadása napjára Örűljk és örvendezz keresztyéneknek gyülekezete
Dicséret úristen tenéked!
Mert az Jézus ki áldozék teéretted,
Dícséret úristen te néked!
|
|
|
Batízi András |
|
|
|
|
|
Üt az óra... Üt az óra egyet... kettőt...
Kandallómban hamvad a tűz...
Künn a vihar szilaj szele
őrületes játékot űz;
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
Karácsony Ma tán a béke ünnepelne,
A Messiásnak volna napja,
Ma mennyé kén` a földnek válni,
Hogy megváltóját béfogadja.
Ma ugy kén`, hogy egymást öleljék
Szivükre mind az emberek -
De nincs itt hála, nincs itt béke:
Beteg a világ, nagy beteg...
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Domokos napra Midőn szüleid és mind akik szeretünk
Nyájas köszöntéssel tehozzád sietünk;
Midőn kedvedért a - bár hiános - család
Vígan ülte körül innepi asztalát:
Kedves fiú, hát én mit adjak most neked?
Egy édes csemegét: hizelgő éneket?...
|
|
|
Arany János |
|
|
|
|
|
Hajh, gyerekek!... Hajh, gyerekek, hogyha néha
Pohár mellett elmerengek,
Mind ott vagytok oldalamnál,
Kiket lelkem úgy melenget.
Fölkapom a poharamat,
Koccintanék szépen, sorba, -
Magam vagyok, akkor látom
S égő könnyem hull a borba.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Üzenet egykori iskolámba Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Mama Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Édesanyám A Tisza partján él egy özvegyasszony;
Szeméből könnyet egyet se fakasszon
A nyomorúság, a gond és a bánat:
Ó áldd meg Isten, édes jó anyámat!
|
|
|
Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
Anyámhoz Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje,
Szivedből szeretet s élet szakad;
Nappalodik a szenvedélyek éje,
Meleg sugárként ömlik szét szavad.
Buzdíts a jóra, ójj a küzdelemben,
Szeretni, hinni ó, taníts meg engem!
Szivedbe Isten lelke költözött...
Áldott vagy te az asszonyok között!
|
|
|
Komjáthy Jenő |
|
|
|
|
|
|
|
Szerző
Névnap