|
|
|
|
Az én szerelmem... Az én szerelmem nem viharzó tenger,
Nem hajtja szenvedély.
Az én szerelmem nyugodt tónak képe
Oly csöndes, tiszta, mély.
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
Fanny. Az idő múlik, hanyatlik a nap,
Csak dereng még a láthatár felett;
De szivem forró, reszketek amint
Érintem fehér síma kezedet.
|
|
|
Réthy László |
|
|
|
|
|
Azt kérdezed... Azt kérdezed, hogyha olykor
Érzelmeim dalba zengem,
Hogy mi az, mi dalra késztet,
Minő ihlet száll meg engem?
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
Kedvesemnek Szeretem halvány arcodat
S bágyadt fényű szemeidet,
Azt az ajkot, amely lángol
S mégis hallgat, mégis hideg.
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
Kedves, nézd!... Kedves, nézd! A sáppadó lomb
Sorra mind alá-pereg...
Elsárgultak a mezők, mint
A haldokló emberek.
|
|
|
Ábrányi Emil |
|
|
|
|
|
Régi szerelmes levele Én úgy szeretlek.
A cigarettához
és a szalonkabáthoz te vagy a hit.
Az én szemem most már sohase álmos -
és hallgatom a szíved zajait.
|
|
|
Kosztolányi Dezső |
|
|
|
|
|
Szerelmemet ha vizsgálom... Szerelmemet ha vizsgálom,
Álnokságát tapasztalom;
Édesgetett még megejtett,
Még hálójában keritett,
Most jól látom, mi haszna.
|
|
|
Amade László |
|
|
|
|
|
Szerelmes bánkódás Itt, hol e bujdosó csermely
A bús bükben tévedez,
S búslakodó énekemmel
Csak a kőszirt epedez...
|
|
|
Berzsenyi Dániel |
|
|
|
|
|
Még tudok szeretni... Még tudok szeretni, ez isteni szikra
Megvan még szívemben.
Még tudnék örülni, boldog lenni véled
Forró szerelemben.
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
De jó annak... De jó annak, aki senkit
Nem szeret,
Mosolyoghat örök, fájó
Könny helyett,
Kinek álmát nem zavarja
Semmi sem,
Mert nem tudja, mily nagy kín a
Szerelem!
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
|
Búcsú Szép Etelka, kit szivembe
Nem mulólag vettelek be,
Kit nem csalfa gondolattal,
Nem, sebes lángindulattal
Vesztemig kedveltelek...
|
|
|
Vörösmarty Mihály |
|
|
|
|
|
Az erdéli asszony kezéről Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő éngem szeressen...
|
|
|
Balassi Bálint |
|
|
|
|
|
Hűség. Bár a sors tőled messzezára,
Mig e sziv ver, csak érted ég.
Édes szerelmed bájsugára
Általhat éltem alkonyára...
|
|
|
Kisfaludy Károly |
|
|
|
|
|
Nem tart örökké semmi... Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
Mondjátok meg... Zúgó folyam árja,
Pacsirta danája,
Kis csillag az égen,
Ibolya a réten,
Mondjátok meg neki:
Nem tudom feledni!
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
Szerző
Vallomás