Szomorú versek

Sárosi Árpád

Szüret

A hegytetőkön táncos tüzek égnek.
Lent mámor, ének, hangos dáridó.
Rubin pohár kezében a vendégnek,
Arany teritőn minden, ami jó.

Tovább...

00

Pósa Lajos

Az apácza

Sötét cellájában
Térdel az apácza,
Hófehér galambként
Mennybe száll imája.

Tovább...

00

Ady Endre

Az elmaradt szomorúság

Szép Húsvét jött most, cifra és derült,
Uram-Istenem, ez se sikerült:
Egy kalendáriumi szomoruság.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Fájdalmas eső

Esőre állott az idő -
a párnás pamlagon hevertem.
A délután
hárfáját pengette leverten.

Tovább...

00

Somlyó Zoltán

Hol vagy, életem?...

Tűzhelyem lángja merre lobbant?
Merre kígyózott parázs-nyelve?
Hideg van ma... Minden szenem s fám
talán örökre eltüzelve...

Tovább...

00

Reményik Sándor

Fekete gyémánt

Egy arc derűje lelkembe ivódott:
Őserdő fáiba a napsugár.

Tovább...

20

Ady Endre

Vörös tele-Hold emléke

Hegy mögül mikor vörös tele-Hold
Ébredt,
Az alkonyon (már három éve lesz)
Elébed
Csöndesen beteg szivem lehullott.

Tovább...

20

Vörösmarty Mihály

A fellegekhez

Háborogva, csüggedezve
Állok a sík közepén,
Új keservvel, új bánattal
A bejött év kezdetén.

Tovább...

Szabó Endre

A nap

És minden reggel fölkél a nap
És mosolyogva halad, halad,
Lekémlel a kis magyar világra
Mintha csak épen minket vigyázna.

Tovább...

Sárosi Árpád

Öreg estén szálló bánat

Ne integess, vén cimbalmos,
Te se bírod, vége.
Elfakult már mindkettőnknek
Régi legénysége.

Tovább...

Ady Endre

Teveled az Isten

Az Istenhez gyönge szódat emeled:
Teveled lesz akkor az Isten.

Tovább...

Sárosi Árpád

Keltsétek életre

Mi mind ott voltunk: sorsos testvérek,
Mikor a vér- és könnytengeren keresztűl
A halott kedvet hozta a hajó:
Megölték, ahogy az élet igéit
Hirdette, vidáman és félelem nélkül:
És eltemették. Évek, emberek, szörnyüségek.

Tovább...

Sárosi Árpád

Fekete madaram...

Szárnyaszegett madár
Az én bubánatom.
Néha ugy elmenne,
Néha ugy elszállna,
De nem birja messze
Nagy, fekete szárnya.

Tovább...

00

Zajzoni Rab István

Csalatkozás

Csak álmodám, hogy szép az élet,
Mert lelkem sirva látja már,
Hogy rózsakoszorúja fölött
A fergeteg pusztitva jár.

Tovább...

Reviczky Gyula

Mulnak hetek...

Mulnak hetek, mulnak hónapok.
Én nem érzem, én halott vagyok.

Tovább...

00