Versek a szeretetről

Vörösmarty Mihály

Az elzárkozott

Kertem alatt ha kimégy a rétre, leányka, s az ajtót
Zárva s szökőkutamat víztelen állva leled;
És zaj nélkül az ernyőket, hol máskor öröm zeng...

Tovább...

Reményik Sándor

Nagyasszonyunk

Nem voltak fiai és lányai
A hús és vér vak törvénye szerint.

Tovább...

Benedek Elek

Bándi Mariska kacsája

Bándi Mariskának volt egy kis kacsája,
Annak ezüst tolla, arany koronája.
Tenyerén hordozta, onnan is etette,
Mint anya gyermekét, éppen úgy szerette.

Tovább...

Reményik Sándor

Szent János-szobor

Úgy áll az elhagyott kert közepén,
Palástosan, aggon és egyedül,
Mint aki látott minden "jelenést",
És mindent tud, és mindennek örül.

Tovább...

00

Reményik Sándor

A szíveteket köszönöm

Szeretteim, emlékeztek ugye:
Egy Szívbe írtátok a nevetek
- Milyen nagyon gazdaggá tettetek -
Úgy adtátok nekem
Isten szívét, és benne magatok.

Tovább...

Sárosi Árpád

Apró kezed alszik

Mint liliom szirma,
Az illatos párnán, -
Apró kezed alszik
Pedig szavát várnám...

Tovább...

Sárosi Árpád

Szived rokkáján

Mesélj, mesélj, oly szépen tudsz mesélni.
Szived rokkáján aranyszálak nőnek.
Himezd ki arcát sejtelmes jövőnek.

Tovább...

Bartók Lajos

Tavasszal szeretnék meghalni...

Nem az ősz hervadó, szomoru alkonyán,
Midőn csüggedt a lomb, s néma a csalogány,
S a napban láng nem ég, se földben szerelem:
De míg hő keblire virágot tűz a föld,
Mező zöldelni kezd, dalt a pacsirta költ:
Tavasszal szeretnék meghalni, kedvesem!

Tovább...

Sárosi Árpád

Az örök forrás él...

Szegényt ha látsz, ne fordulj el tőle,
Szegd meg a kenyered és adj belőle.
Ha könnyet látsz, törüld le menten,
Ne légy fukar a várt könyörületben.

Tovább...

Reményik Sándor

Nem sokat szeretett

Ő nem sok embert szeretett.
A szíve mély, de zárt világ volt:
Különös kőfallal kerített,
Mély futó-árokkal határolt.
S hogy őt szeretik: alig hitte:
Őt, önmagáért, semmi másért,
A szívébe zárt mély világért.

Tovább...

Benedek Elek

Üzenet

Édes kedves nagyanyókám,
Gyere hozzánk, várunk!

Tovább...

Somlyó Zoltán

Fehér lábaid...

Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg nekik, hogy minden nyomuk éget.

Tovább...

00

Reviczky Gyula

Karácsony

Szeretni nem bűn e hideg,
Ez érdekhajszoló világba',
Mert szeretett s nagy volt szive,
Magdolnának meg lőn bocsátva.

Tovább...

00

Torkos László

Áldott kezek

Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan nyögtem kínos nyoszolyán,
Szunnyadt szivemben vágy, emlékezet -
Fásultan, érzéketlenül,
Nem tudtam, láttam mást körül,
Csak két gyengéden ápoló kezet.

Tovább...

Benedek Elek

Újesztendei ének

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.

Tovább...