Szerelmes versek
Oh szerelem, te óriási láng!
Ki a világot gyujtod ránk...
Az utunk felfelé ivel;
Minden csók, minden vallomás
A májusunkhoz visz közel.
Minden érzésünknek anyja a szerelem,
Ez olly nagy oltalom, melly nagy veszedelem.
Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset űltetett
Lányka! miért ez elázott arc, e harmatozó szem?
Mért e fájdalom? e szív dobogása kiért?
Szélvész! el ne ragadd a szelíd fa virágait; önként
Hullnak azok lassú hervadozással alá.
Kivirult a' napsugáron
Ifju-zölden a' haraszt...