Versek a magányról

Eötvös József

A sajka

Egy sajka lejt magánosan
A néma tó felett,
Messzünnen által-hallani
Lapátütéseket.

Tovább...

00

Darmay Viktor

Árva madár

Árva madár, nincs szállása, tanyája,
Kósza betyár csak lézeng a világba;
Ágról ágra szegény bujdosó madár,
S egy tanyáról más tanyára a betyár.

Tovább...

Vörösmarty Mihály

A szegény asszony könyve

Egy szegény nő, isten látja,
Nincs a földön egy barátja,
Agg, szegény és gyámolatlan,
Ül magán a csendes lakban.

Tovább...

Kenézy Lajos

Ború

Zöld a liget, zöld a mező
Körűlem.
Minden virúl, minden vigad
Kivűlem.

Tovább...

Csokonai Vitéz Mihály

A magánossághoz

Áldott Magánosság, jövel! ragadj el
Álmodba most is engemet;
Ha mások elhagyának is, ne hagyj el,
Ringasd öledbe lelkemet!

Tovább...

Csokonai Vitéz Mihály

A tihanyi ekhóhoz

Óh, Tihannak rijjadó leánya!
Szállj ki szent hegyed közűl.
Ím, kit a sors eddig annyit hánya,
Partod ellenébe űl.

Tovább...

Reichard Piroska

Reggelek

Rám nem várnak biztos kézzel megácsolt
egymásból nyiló holnapok.

Tovább...

Erdélyi János

Tavasz vidulása...

Tavasz vidulása,
A kakuk szólása,
Az én szerencsémnek
Búra fordulása.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Az ablakon át

Most én épp oly egyedül vagyok,
mint ahogy régesrég kivántam.
Kinyitom a kis csöndes ablakot.

Tovább...

Babits Mihály

Egy szomorú vers

Nekem nem volt barátom,
tőlem mindenki fut,
társaim elkerültek
mint idegen fiut,
idegent, megvetettet,
ki mindég mostoha,
kit senki sem szerethet,
nem is szeret soha.

Tovább...

Kerényi Frigyes

Az életből

Kis csendes házban, a falun kivűl,
Szegény agg özvegy sír szünetlenűl
S elhagyja tán maholnap kis lakát:
Mert néki isten csendesebbet ád.

Tovább...

Babits Mihály

A nagy szobában

A nagy szobában egyedül maradtam,
lábam besüpped bolyhos szőnyegén,
besüpped az öblös fotel alattam:
a nagy szobában senki más, csak én.

Tovább...

00

Juhász Gyula

Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Tovább...

40

Juhász Gyula

Vidéki napraforgó

Öreg kert mélyén láttam őt
Tikkasztó nyár fülledt delén.
A vén kert mindig naptalan
S ő csöndesen csak várt szegény.

Tovább...

Juhász Gyula

Messzeségek

Messze, messze tőletek
Szép városok és szép színésznők,
Egy költő él, fásult, beteg
És nincs, nincs, aki szeretné őt

Tovább...

00