|
|
Versek a magányról
|
|
|
|
Egy párisi hajnalon Sugaras a fejem s az arcom,
Amerre járok, száll a csönd, riad,
Fölkopogom az alvó Párist,
Fényével elönt a hajnali Nap.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Nem jön senki Kipp - kopp, mintha egy aszzony jönne,
Sötét lépcsőn, remegve, lopva:
Szivem eláll, nagyszerüt várok
Őszi alkonyban, bizakodva.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Magányosság Égi csendesség fedező homálya
Leng reád, ó szent Egyedülvalóság!
S szívemet békés kebeledbe inti
Mágusi vessződ.
|
|
|
Berzsenyi Dániel |
|
|
|
|
|
A hosszú, hosszú, hosszú éjszakán A hosszú, hosszú, hosszú éjszakán
ágyamra ül fásultan a magány,
és rámtekint és nézdeli magát,
és fésüli hosszú, hosszú haját.
|
|
|
Kosztolányi Dezső |
|
|
|
|
|
|
|
Szerző
Önismeret