|
|
Versek a művészetről
|
|
|
|
Azt mondjátok... Azt mondjátok, nincs dalaimban érzet,
Nem érzi szívem, lantom mit beszél,
Képzelet mind, mit szenvedélyes hangon
A dal a lélek mélyibül regél.
|
|
|
Wohl Janka |
|
|
|
|
|
Nem dicsőség... Nem dicsőség, amiért epedve
Nyújtja szomjas lelkem vágy-remegve
Szellemkarjait.
|
|
|
Wohl Janka |
|
|
|
|
|
Rónaságon Rónaságon álló
Terebélyes tölgyfa
Mindig nő, ágait
Mind messzebbre nyújtja.
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
|
Ferenczy Teréz emléke Ifjú valál, de nem volt örömed,
Szívedben csak a fájdalom lakott.
Mások alig ösmernek könnyeket,
S neked az ég oly sok könnyet adott!
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
|
Ne hadd el a lantot (D. Győzőnek) Ne hadd el a lantot
Soha életedben,
Bármi érjen téged,
Bármi sötétséget
Hordozz kebeledben!
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
|
Azt kérdik... Azt kérdik, hogy honnan ered
Szívemnek e bús danája?
Nem az öröm, nem a bánat:
A madár tanított rája!
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
|
Azt kérdezed... Azt kérdezed, hogyha olykor
Érzelmeim dalba zengem,
Hogy mi az, mi dalra késztet,
Minő ihlet száll meg engem?
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
Kapaszkodó ifjú Ne csüggedj, ifjú, bárha gáncsuk ér.
Ma halhatatlan író lehet bárki.
|
|
|
Palágyi Lajos |
|
|
|
|
|
Költők és műértők Poéta az van itt temérdek,
Csak műértő kevés e honban.
|
|
|
Palágyi Lajos |
|
|
|
|
|
|
|