|
|
Versek a kihűlt szerelemről
|
|
|
|
Búcsú B...től Mégysz édesem, ah de elfeledni
Nem fogsz te, nem fogsz engemet,
Szent lánc köt engemet tehozzád,
Szent lánc köt hozzám tégedet.
|
|
|
Kölcsey Ferenc |
|
|
|
|
|
Elbocsátó, szép üzenet Törjön százegyszer százszor - tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
Emlék A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
|
|
|
Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
Milyen volt... Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.
|
|
|
Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
Anna örök Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant...
|
|
|
Juhász Gyula |
|
|
|
|
|
Az első szerelem Szívem zsenge szerelmeit
El nem törli tehát a repülő idő,
Sem más lyányka kacér szeme
Fel nem bontja, Dudim!
|
|
|
Berzsenyi Dániel |
|
|
|
|
|
A magyartalan hölgyhöz Mert szép vagy, kellemid
Varázsát bámulom;
Mert jó vagy, tisztelet
Díjával áldozom...
|
|
|
Vörösmarty Mihály |
|
|
|
|
|
Elválás. Rózsaláncza szerelmünknek,
Sok örömmel telt frigyünknek,
Boldog életünknek
Hervadoz és elválással
Fenyeget, nagy változással
S búsító mulással.
|
|
|
Kisfaludy Károly |
|
|
|
|
|
Egy szellemhez Fakó sugára már csak árnyékokba,
Kétes, bizonytalan ködbe merül.
S képedre száll
Egy fénysugár,
És ott megáll,
Megáll!
|
|
|
Wohl Janka |
|
|
|
|
|
Mondjátok meg... Zúgó folyam árja,
Pacsirta danája,
Kis csillag az égen,
Ibolya a réten,
Mondjátok meg neki:
Nem tudom feledni!
|
|
|
Lithvay Viktória |
|
|
|
|
|
Nem tart örökké semmi... Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt;
Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik.
|
|
|
Bálintffy Etelka |
|
|
|
|
|
|
|