Gyermekversek
Jere, jere gyöngyvirágom,
Jere, jere lépj ide,
Tedd kacsódat, kis kacsódat
Édesanya kezibe.
Gólya, fecske útra készül,
Búcsúzódik a fészkétül.
Kelepelnek, csicseregnek,
Szép nyár múltán keseregnek,
Jaj de búsan keseregnek!
Félrecsapom a süvegem,
én vagyok a nagy legény;
Ha rágyújtok, a királylyal
sem igen cserélek én...
Amióta Évike a szobalány,
Hej, huj, szobalány!
Nincsen tükör a szobámnak falán,
Hej, huj, a falán.
Kis kertemben piros rózsa
kivirágzott hajnalra:
Párosával leszakítom
s betűzöm hajamba:
A többivel telerakom
ezt a kis kosarat...
Jaj, jaj, szegény Bodri kutya
néked ugyan megesett:
Ez a kecske, haragjában,
a szék alá kergetett.
Öreg bohócz a fiát korán tanítgatja,
Abrincson átugrani, jó korán szoktatja.
Egyszer egy kis fiú
Mit gondolt magába?
Furulyácskájával
Kiment a határba.
Megy a gőzös, megy a gőzös
Kőhalomba;
Kőhalomból, Kőhalomból
Kisbaconba.
Vén fa árnyékában,
Forró meleg nyárban
Megpihenni de jó!
Ki e fát ültette,
Áldassék érette
A kedves nagyapó!
Ha nincs drágagyöngyöd,
Jó akkor a kláris,
Tüzes paripád, ha nincsen,
Jó ám a szamár is.
Egyszer az utcán sétáltam
S ottan két kis árvát láttam.
Halljátok, mint következik,
Mit mondott az idősebbik.
Egyszer pünkösd ünnepében,
Május hónap közepében,
Egerecskék mit gondoltak?
Zöld erdőbe kirándultak.