Betegséggel kapcsolatos versek
Beteg báránykám, meggyógyítalak,
Tied lesz otthonom, minden jó falat.
Csitt baba, csitt, csendesen,
Viseld magad rendesen.
Semmi zaj!
Nagy a baj:
A mama beteg.
A villamosba két baka ült be,
Nagy szomorúság támadt körülte...
Asszony, van-e még imádságod?
Mert nem segit más, nem segit más,
Csak kulcsolt kéz, esengő sirás:
Lesirni az Irgalmasságot.
Azt hittem: öröm vagy, s kezdettem örülni,
Eltakartál egy sírt, hogy szemem ne lássa...
Sötét, nyomasztó éj borult reám,
Sápadtan nyögtem kínos nyoszolyán,
Szunnyadt szivemben vágy, emlékezet -
Fásultan, érzéketlenül,
Nem tudtam, láttam mást körül,
Csak két gyengéden ápoló kezet.
Varrogat, varrogat
A kis Anna -
Áldja meg az isten,
A jók atyja!
Anyuka beteg... Kis szivem, ma este
Nem kell a földrajzot felmondanod,
Jobb lesz, ha ide a lábamhoz ülve,
Halkan a Bibliát lapozgatod.
A telő vizek partján már a lomb
új színt kapott a kergetőző széltől,
a hó alatt terméketlen zsibong
a föld és puha ölelésre kél föl.
Halovány az őszi rózsa,
Hullóban a levél róla,
Oly halovány, szine sincs már...
Oh oly beteg ez a kis lány.
Édes jó istenem, elejbed térdelek:
Édes jó anyukám, tudod-e, hogy beteg?
Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy
állatban, emberben.
Öregek mondják, hogy ritkán láttak ily nagy
telet decemberben.
Ott virasztál gonddal, bajjal,
Nagy beteg lyánykád felett,
Ott talált az est, a hajnal:
Az anyai szeretet
Szívedet erőssé tette,
S a haldoklót megmentette.
Halvány vagy,
Beteg vagy,
Te nem soká vonod magad,
Bár az orrod vörös 's dagad.
Megraktad vállamat kereszttel
S minden nap új próbára vár, -
Haragoddal már ne keress fel,
Tekints rám egyszer áldva már!