|
|
Versek az életről
|
|
|
|
Tiltakozni és akarni Hajh, megmaradni nagy betegnek,
Sírba-rugandó idegennek,
De élni, de élni.
|
|
|
Ady Endre |
|
|
|
|
|
A farkasok dala Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
|
|
|
Petőfi Sándor |
|
|
|
|
|
Eszmélet Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Miként játszik a szerencse A kevély szerencse szeret játszadozni,
Mint tenger, szél nélkül, habokat csapdozni,
A hatalmasokkal szeret hadakozni,
A szegényt csak lábbal szokta rugadozni.
|
|
|
Orczy Lőrinc |
|
|
|
|
|
A` béna Berki szeret tánczolni; pedig minden ki kaczagja,
Hogy roszszúl tánczol, `s nem tud ugrálni szegény.
|
|
|
Ungvár-Németi Tóth László |
|
|
|
|
|
A` szerencse. Siket, `s vak a` Szerencse,
Nem hallja a` Könyörgést;
`S nem látja a` Könyörgőt;
Mellyért is állhatatlan...
|
|
|
Ungvár-Németi Tóth László |
|
|
|
|
|
Ha elhagyottan... Ha elhagyottan, fényes pusztaságban,
Magányosan a nagy, zsúfolt világban
Feledve áll egy szenvedő,
Ez az, akin minden szem kérdve nyúgoszik,
Kin az egész világ megosztozik...
|
|
|
Wohl Janka |
|
|
|
|
|
Gróf Vass Ottilia emlékkönyvébe Oh, van egy égő nyughatatlanság,
Mellyel az emberek már megszületnek,
Egy gyötrő kín, melyet magok szeretnek,
Sovárgó vágy, mely nékik boldogság.
|
|
|
Wohl Janka |
|
|
|
|
|
|
|