|
|
Legnépszerűbb versek
|
|
|
|
Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Eszmélet Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Halotti beszéd Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szivünkhöz közel álló.
De nincs már.
|
|
|
Kosztolányi Dezső |
|
|
|
|
|
Angyalok. E földi élet csak küszöb
Egy fényes, magas Lét felé,
Midőn a lélek boldogan
Jut Istennek színe elé.
|
|
|
Réthy László |
|
|
|
|
|
A farkasok dala Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
|
|
|
Petőfi Sándor |
|
|
|
|
|
Már megtanultam Már megtanultam nem beszélni,
egy ágyba hálni a közönnyel,
dermedten, élet nélkül élni,
nevetni két szemembe könnyel.
|
|
|
Kosztolányi Dezső |
|
|
|
|
|
Temetés után A láng ellibbent a sötétben,
amint betört a szélroham,
de mi már hallgattunk is régen,
mint az öregek, komolyan...
|
|
|
József Attila |
|
|
|
|
|
Sors, nyiss nekem tért... Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek
Az emberiségért valamit!
Ne hamvadjon ki haszon nélkûl e
Nemes láng, amely ugy hevit.
|
|
|
Petőfi Sándor |
|
|
|
|
|
Nőm halálakor. Beteg volt szegény, - nagy keservek
Ütöttek házunkon tanyát:
A lelkem sírt, ha vigasztaltam
A hervadó, szelíd anyát.
|
|
|
Réthy László |
|
|
|
|
|
Élet. Bármerre is, tekint a szem,
Mindenütt: élet! élet!
Rózsás öléből hinti szét
Anyánk, a nagy Természet.
|
|
|
Réthy László |
|
|
|
|
|
|
|
Élet